Annak ellenére, hogy még mindig sírás van reggelente, ha megyünk óvodába a héten elég gyakran az ovis szerepjátékot játszottuk..Nagyon igaz az okosok azon megállapítása, hogy a szerepjátékokon keresztül sok mindent megtudhatunk a gyerekről, családról, helyzetekben való viselkedésről stb. stb. Volt a héten már póni, cica és kutya ovi is..
Szituáció: Általában én vagyok az anyuka, anya v. apa pedig a "gyerkőc", aki oviba megy..
Kézen fogva megyünk az oviig, aztán:
Bogi anya:- Menjél be szépen a csoportba és ha aludtál utána jövök érted...
majd átvált dadusba: B:-Integess anyának az ablakból!!
pár perc alatt véget ér az ovi: Bogi dadus: -Szaladj anyához, megjött érted!
Apa v. anya gyerek: szalad anyához, ölelkezés, puszi, örömködés:)és kézen fogva haza sétálunk..:))
Ilyenkor néha mesélünk, hogy mi volt az oviban:)
Nyuszi ovi..már hazafelé tartanak a nyuszik és mindenkiért megjött az anyukája, azért ilyen nagy a káosz:)
kutya ovi:)
Anya írja: Pénteken nem dolgoztam és végre én tudtam vinni és hozni is Bogit, de jó lenne, ha ez mindig így lehetne (álmodik a nyomor) így tudtam rendesen beszélni az óvónénivel is, mert reggel nem igazán tudok velük beszélni, mert folyamatosan jönnek a gyerekek és folyik a tízóraizás és ugye Bogi reggelente még mindig sír:(már egészen hozzászoktam, megedződtem, de belül még elég érzékenyen érint...Az óvónéni csupa jó dolgot mondott Bogiról, el van nélkülünk, a másik kiscsoportos kislánnyal lassan összebarátkoznak és együtt játszanak, sőt egyik délután alvás előtt ő vigasztalta a kislányt, mert sírt, hogy nem akar aludni:), már volt feladata is, egyik délután ő ébredt először és ő hordhatta a gyerekeknek a könyvet, mert nálunk az a szokás, hogyha valaki felébred nem kel fel, hanem csendben olvasgat, néha azért kérdezi, hogy hol van anya és mikor jön:(, a foglalkozásokba is szívesen részt vesz, aktív, nagyon figyel, a nagyok pedig szívesen pátyolgatják, babusgatják:) Jó volt ezeket hallani, kicsit megnyugodtam, hogy legalább napközben jól elvan az óvodába és csak reggel van nagy ellenállás....
Nagyon jó a szerepjátékozás. Mi úgy szoktuk, vagyis a mami, h. sakkbábúkkal eljátsztaja Rajmival az ovis ottlétet, így kiderül melyik gyerek a verekedős, a sírós, ki a barátja stb... Nagyon érdekes infók birtokába lehet így jutni:)
VálaszTörlésMajd csak abbahagyja a sírást is! Macus körbe-körbe megy a szobába, és közben mesél, hogy mi volt az oviban. Érdekes, hogy nem mindig, és általában lefekvés előtt beszélget az élményekről. Nagyon nehéz nekik megszokni, hogy mindennap ovi van.
VálaszTörlés