:)

2009. január 31., szombat

kifőtt tészta


Ma is mamiéknál töltöttem a délelőttöt, mert anya suliban volt. Tegnap választottam egy cseretárgyat Domának a bébijátékaim közül, mert nagyon megtetszett a plüss nyuszija és szerettem volna megkapni, így vittem neki helyette egy zörgős, macis autót, mégis csak jobban illik hozzá, mint a nyuszi:) Így gazdagabb lettem egy plüssel, telik szépen a játéktároló kutyusom, anya szerint már nem hozni kéne, hanem inkább vinni a plüss állatkákat:) Nagyon jól eljátszottam, ennek ellenére ma nagyon örültem anyának ( egy hete azzal fogadtam, hogy mehet nyugodtan haza) és csak nála volt jó., valószínű már nagyon fáradt voltam.Mami ma kifőtt tésztát főzött ebédre és nekem nagyon bejött, nyersen..Anya nem kicsit döbbent le, először azért, hogy egyáltalán megkóstoltam, eddig nem is voltam hajlandó, másrészt, hogy nyersen:) Itthon ebéd nélkül aludtam el, mert maminál ugye ettem ezt-azt, no nem csokit, hanem sajtos tallért, tésztát! Így ma az uzsonna helyett ebédeltem, nem először fordult elő ilyesmi:)Délután lejött hozzám báttyus (anya öccse) és Orsi. Orsi nagyon jó nálam, azonnal az ölébe ültem, beszélgettünk, meg is kérdeztem tőle: Egyedül jöttél?:)Jól elvoltam velük, természetesen produkáltam magam és minden játékot megmutattam:) Miután elmentek felöltöztünk és kimentünk kicsit sétálni, hogy délután is legyek levegőn, elsétáltunk hármasban a tejecskéméért. Egész sokat mentem a saját lábamon, ez nagy szó, mert ha apa is velünk van, akkor általában vitettem magam:) bezzeg anya nem igen vesz fel! Főleg haza felé gyalogoltam, találtam pár ágacskát, azzal piszkáltam a havat:)


Az este is jó hangulatban telt, gyurmáztunk, rajzoltunk és nagyot játszottam Rody csacsimmal is, megetettem, sőt még meg is lovagoltam, még kobakot is tettem a fejemre. Tavasszal, ha újra mehetek lovagolni kapok igazi kobakot is! Vacsorára is kifőtt tésztát ettem, most már nem nyersen, de üresen, nem kellett rá semmi:) Ma is kitaláltam valami újat, újabban imádok kezet mosni, de most önállósítottam magam nem kis szívbajt hoztam vele anyára. Mert apa éppen a szobában volt, anya a konyhában, én kimentem a székéért és elvittem, anya azt hitte, hogy a szobába, mert máskor is bevittem már, kis idő múlva utánam jött és a fürdő szobában talált, éppen kezet mostam, egyedül felmásztam a székre, megnyitottam a csapot stb. megállt egy pillanatra a lélegzete, mert nagy esés lehetett volna a vége, nagy szerencsém volt. Így most már tényleg be kell szerezniük egy kis dobogót nekem:) mert a másik újabb szokásom az, hogy a műanyag székemet viszem magammal és arra állok rá, hogy elérjem a magasabb dolgokat és a szék is elég labilis.




Ma elalváskor volt egy édes mondatom:
-Szeretném felvenni Domát és megcumiztatni!:) (ő még szopizik, biztosan látta, ahogy szoptatja az anyukája)
Még egy aranyos, tegnap kerestem apát, de nem találtam erre nagy komolyan közlöm anyával:
- Apa elment dolgozni a cirkuszba!
Miután anya elmesélte apának azt mondta apa, hogy hát igen, néha tényleg cirkusz:)
Anya halkan jegyzi meg, hogy ma és tegnap viszonylag könnyen és gyorsan elaludtam.
Ma vagyok 29 hónapos, anya majd egy hónap múlva, amikor két és fél éves leszek ír összefoglalót:)

2009. január 30., péntek

fáradtan

Ma annak ellenére, hogy tegnap későn aludtam el, a szokottnál is előbb keltem fél 8-kor, általában 8-kor kelek.Szép komótosan felöltöztünk, megreggeliztem, játszogattam, aztán telefonált Edit, hogy ők kint vannak, így mivel nem volt jobb dolgunk, öltöztünk és mentünk. Az elején semmi gond nem volt, elsétáltunk eléjük, vittem Máténak is egy lapátot és minden hókupacnál megálltunk és lapátoltunk kicsit, így elég lassan értünk vissza a játszótérre. Itt kezdődtek a gondok, mert elkezdtem, hogy szomjas vagyok, anya megmagyarázta, hogy nem hoztunk ki inni, mert hideg van, hamar kihűl az ital stb., úgy tűnt megértettem, erre 1 percre rá éktelen sírásba kezdtem és csak anya ölében volt jó, folyton felkéretőztem, nem volt jó semmi és senki, be akartam menni, anya nem tudta mi a baj, mert sírtam és nem értette, hogy mit mondok, mindent kérdezett, mire rákérdezett a szomjúságra is, kiböktem, hogy igen, szomjas vagyok. Anya mondta, hogy hoz ki inni, na erre megnyugodtam és abba hagytam a sírást, be is ittam 2 dl vizet, az egészben az a legszebb, hogy mielőtt kimegyünk anya mindig kb. ötször kér, hogy igyak, de csak ritkán iszom, de eddig sosem kértem inni, talán most azért kellett, mert egy nagy sós perecet reggeliztem:) Utána már minden ok volt,bár kicsit kókadtabb voltam a megszokottnál, a tegnap épített hóemberünk sajna mára már szétesett, megpróbáltuk kicsit helyre pofozni, hintáztunk, lapátoltunk. Haza kísértük Mátéékat, na itt jött az újabb nehézség, mert én minden áron beakartam menni hozzájuk, pedig most tényleg nem értek rá, de anya pár csokis keksszel lekenyerezett és bele törődtem. Mint a szél vész szaladtam haza, mert hozott a postás bácsi egy csomagot nekem és anya mondta, hogy szerinte állatkák is vannak benne:)alig vártam, hogy levetkőzzünk és kibontsuk!Valóban volt benne egy csomó állatka, van már egy csomó pici műanyag állatkám, de ezek jóval nagyobbak, nagyon tetszettek, ebédig el is voltam velük, főleg, hogy volt egy mini plüss paci is a csomagban, egy pillanatra se tettem le:) vele is aludtam. Ma nagyon hamar elaludtam, de nem aludtam nagyon sokat:(



Mikor felébredtem már itthon volt apa, uzsonnáig eljátszottunk, majd kimentünk hármasban. Végre jött velünk apa is, nagyon kellett, mert egy barátom se volt lent, Máté az apukájához ment, Gergő meg a mamájához, és én nem igazán szeretek egyedül játszani:( volt még lent pár gyerek, de azok nem pótolhatták a barátokat. Szánkóztunk, ma már kicsit jobb volt a hó, a legjobban az tetszett, amikor én a házikóban voltam, apa meg messziről megpróbált eldobni odáig hógolyóval, nagyokat sikongattam:) fél óra után meguntam és haza akartam menni, anyáék még nem, ezért elmentünk a dombunkhoz megnézni, hogy lehet e csúszkálni, én is benne voltam:) párat csúsztunk is, elszöszöltem a hóval, aztán kb. fél óra után onnét is elindultunk haza. Kis kerülővel, amíg lehetett szánkóztam, majd szépen sétáltam az első nagyobb tócsáig, mert megáztattam a cipőmet benne rendesen és még hármat találtam hazáig, természetesen abba is z bele, hiába tiltotta anya, ezt már nem bírta a cipőm és kicsit beázott, úgyhogy legközelebb gumicsizmába megyek! Itthon megint sokat játszottam az állatkákkal, rajzoltunk, vetítettünk. Ma a mese után azonnal lecsukódtak a szemeim..

2009. január 29., csütörtök

hóember

Ma reggelre mindent fehér lepel borított és csak hullott és hullott a hó, egészen délutánig:) Így anyának adott volt a feladat, gyors ebéd főzés, lehetett volna kicsit gyorsabb is, mert fél 11kor pattantam szánkóra:) Elég nehezen tudott húzni anya, mert elég vizes volt a hó és nagyon tapadt, de azért hősiesen húzott a dombunk felé:) Mátéék lakása előtt elkezdtem keresni Mátét és hipp, hopp varázsütésre ott termett velem szemben, jöttek Edittel babakocsival:)! Nagyon megörültünk egymásnak és mentünk együtt szánkózni. Sajna a hó csúszásra nem volt alkalmas, párat csúsztunk, de nem volt az igazi, de azért jól szórakoztunk:) Hógolyóztunk, szaladgáltunk, estünk-keltünk a hóban:)nagyon élveztük. Haza felé a szomszédos háznál éppen hóembert építettek, én is mentem segíteni, igaz inkább hóördög lett:)szorgosan hordtam a havat és a tobozokat. Ma megint alaposan leteszteltem az overálomat és a bakancsomat, mert esett rendesen a hó és persze minden lucsokba belementem, de jól bírták a tesztet egyik sem ázott át!




Amíg anya megsütötte a karfiolt, cukkinit szépen eljátszottam, elmeséltem Rodynak (csacsim), hogy hol voltam és mit csináltam:) Ebéd után hamar elaludtam. Ébredés után hívott Edit, hogy mikor megyünk ki, mert Máté is fent van már,4-re beszéltük meg a találkát, mert ma én voltam hivatalos Mátéékhoz, de előtte még havaztunk egy kicsit. Alig hogy letette anya hívott Niki, hogy kint vannak Gergővel, megyünk e, addigra már útra kész voltam:) Gergőék már elkezdtek egy nagy hóembert építeni, segítettünk befejezni. A fejével kicsit bajba voltunk, mert sem anya, sem Niki nem tudott egy normálisat gyúrni, de jött apa:) és ő megcsinálta nekünk, sőt még a kicsit ferde hóemberünket is kiegyenesítette! Nagy hancúrt csaptunk a hóban, lapátoltuk, dobáltuk, a kisházban sikongattunk, bújócskáztunk. Gergő még a csúszdán is lecsúszott, én meg a mászókáról popsin:) Mivel a másik overálom nem száradt meg, így abban mentem ki, ami nem vízálló, a végére szépen nézett ki a szára, a feneke és a térde.




Így mielőtt mentünk volna Mátéékhoz anya felszaladt nekem száraz ruháért. Ma mi mentünk át kicsit Mátéékhoz játszani. Anya félt, hogy átázott teljesen a rucim, de szerencsére nem volt vizes a rucim az overál alatt. Inkább eljátszottunk egymás mellett, mint egymással játszottunk, de így is jól elvoltunk, szerencsére Máté nem irigy:)!Legjobban a plüssei jöttek be, anya csak úgy tudott haza csalogatni, ha választhattam két plüsst és haza vihettem:) Itthon azokkal játszottam egész este:)
Az elalvást inkább hagyjuk :( 22.45-kor aludtam el, anya nem is ír róla többet, mert még mindig nagyon mérges rám..

2009. január 28., szerda

vendégség

Ma is borús, esős reggelre ébredtünk:( Így a szokottnál is lassabban ment a reggeli rutin, öltözés, ágyazás, reggeli stb. főleg, hogy jó anyám hajnali fél 1kor feküdt le, mert megvárta apát, amíg hazaér az ellenőrzésről. Még mielőtt bele fogtunk volna a játékba mami telefonált, hogy menjünk fel hozzájuk unokatesózni:) Anya gyorsan felöltöztetett, ami a mostani időjárás miatt elég sok ruhát jelent és úgy elég hoszzadalmas, ha én minden ruhadarab felvétele után bebújok a házikómba vagy elbújok a tükör mögé:)
De azért csak sikerült és ha kicsit lassan is, mert mindent meg kellett vizsgálnom útközben, a legérdekesebb egy giliszta volt:), de megérkeztünk mamiékhoz. Anya ment is tovább, kihasználta, hogy lepasszolhat:) és elment a bankba, vásárolni, leginkább azért ment egyedül, mert ebben az infulenzás, vírusos időben inkább kerüljük a tömeget. Mielőtt haza indultun anya is játszott kicsit Domival, ezt néha én zokon vettem, főleg, mikor gyí paciztak és közöltem, hogy ő az én anyukám, a tiéd a Marcsi és mondtam Marcsinak, hogy vegye el anyától a Domát:) Haza felé menet az eső átváltott havazásba és én nem hagyhattam ki egyetlen pocsolyát sem:) szaladtam előre, mindig újabbat keresve, így elég gyorsan haza értünk. Itthon gyors ebéd, majd alvás. Anya ma megint megállapította, hogy ha egyszer mélyen elalszom akkor még ágyút is sütögethetnek a fülem mellett az sem érdekel, mert éppen alvás időben furták a betont a tetőtérben zengett az egész ház, de én édesen aludtam:) Két óra alvás után anya szelíden közölte, hogy jó lenne lassan felkelni, kicsit nehezen, de sikerült. Délután sem időztünk sokat itthon, csak annyit, amíg felébredek, uzsonnázok és öltöztönk is és irány újra mamiék. Mami unokatestvéréék jöttek látogatóba és náluk is járt a Jézuska, így késve is, de elért hozzám az ajándék:) De az oda felé vezető út sem volt egyszerű, mert találkoztam Máté barátommal és elkísért egy darbig, persze nekünk minden tócsába bele kellett ugranunk:) Máténak sikerült az árokba is, amiben térdig állt a víz, így ők mentek is haza, mi meg onnantól kicsit gyorsabban haladtunk. Mamiéknál bemutattam a rokonoknak a sírós és a tündéri Bogit is. Természetesen megszeppentem kicsit és bújtam anyámba, a ruháma sem akartam levetni, ha anya húzta lefelé én vissza, és közben sírtam, ez ment 10 percig, aztán anyám megelégelte és ha kis erőszakkal is, de levetkőztetett, a csurom vízes ruhámat jobb volt mielőbb levetnem. Még 5 percet sírtam, aztán mintha elfújták volna a rossz kedvemet, mentem barátkozni, ismerkedni.Kaptam kifestőt, filceket, sok csokit és egy aranyos éjjeli lámpát. Persze nekem Doma plüss nyuszija tetszett a legjobban, egész végig azzal játszottam, még jó, hogy Doma nem irigy még. Nem úgy én, mert persze az én ajándékomat nem nézhette meg, Marcsi( Doma anya) szóvá is tette, hogy hozzak cserébe valamit a nyusziért, én ezt kicsit zokon vettem és rögtön görbült is a szám, bújtam anyához és sírtam kicsit. Nem vagyok még hozzá szokva ehhez a csere dologhoz, pedig az ovi miatt ideje lesz lassan:) Miután kicsit sírtam, megértettem a cserekereskedelem lényegét és a nyusziért kapott a Doma cserébe egy delfint és egy simogatást, pici szépséghiba volt benne, mert a delfin is Doma játéka:) Tündérien eljátszottam, beszélgettem, mondókáztam a vendégeknek, búcsúzáskor kaptak puszit is és megköszöntem az ajándékokat. Papi autóval hozott bennünket haza,mert elég zord idő lett, fújt a szél, havas eső stb. Itthon megörültem apának, rögtön elkezdtem a lábán pacikázni majd még kb. fél óráig szépen eljátszottam, aztán belém bújt a kisördög.



Semmi és senki sem volt jó 10 perc nyugi után következett 2 perc sírás, nálam szerencsére a hiszti visító sírásban ki is merül, reméli anya, hogy ezt nem fogom tovább fejleszteni még valamivel. A ceruzákkal is inkább a falra rajzoltam volna, így anya elkobozta, nekem persze nem tetszett, de hiába sírtam nem kaptam vissza. Táncoltam szüleim idegein rendesen:) Megváltás volt a fürdés, de utána is szereztem pár ősz hajszálat anyának:(Megint az alvás, tegnap elbízta magát, hogy milyen könnyen elalszom stb. mert ma megint fél órásra sikeredett az altatásom és 22.20kor dőltem ki:(

2009. január 27., kedd

Esik...

Sajna az eső és nem a hó:( Így a délelőttre tervezett csavargás a városban ugrott, helyette szobafogság volt, ezt nagyon nem szeretjük anyával:( Délelőtt a szokásos dolgaimmal foglalkoztam: festettem, olvastam, rajzolgattam, eljátszogattam ezzel-azzal.




11kor elég nyafi lettem és ez tartott ebédig, hullámzott a kedvem, hol semmi bajom nem volt, hol meg csak sírdogáltam, anya arra tippelt, hogy talán fáradt vagyok, mert éjszaka nyugtalanul aludtam. Ez be is igazolódott, mert ebéd után hamar elaludtam és annak ellenére, hogy délelőtt nem igazán fáradtam ki jó nagyot aludtam. Mikor felébredtem, már itthon volt apa, kicsit furcsa volt, hogy már itthon van, de nem sokáig örülhettem, mert 5kor már el is ment, mentek éjszakai ellenőrzésre emiatt jött elébb haza:( Míg itthon volt teljesen beindultam, szaladgáltam, viháncoltam:)nézegettünk állatokat is a neten, szüleimet sikerült meglepnem, hogy olyan állatokat is felismerek, mint a sarki róka és a láma:) igaz a fókát mókának mondtam:) Ma este felé anyával kimerészkedtünk, mert estére megrendeltük a tejet (reggel még nem tudtuk, hogy nem lesz apa) és el kellett menni érte, 2 éves korom óta igazi tejet, tehéntejet iszom reggel és este:)!Anya jól felöltöztetett, overáll, esőkabát stb. és útnak indultunk, nem kellett nagyon messze menni, de így is jó kis táv volt, azért néha ölbe kéretőztem:) haza felé majdnem végig a lábamon jöttem, igaz akkor jórészt csak völgynek lefelé kellett menni:) Nagyon tetszett a sok pocsolya, utánoztam Annát és Petit, mindegyikbe jól beleugráltam, de anya most nem bánta:) szerencsére csak az overállom lett vizes térdig, de alatta a naci stb. száraz volt!Mindkettőnknek nagyon jót tett a levegőzés! Útba ejtettük a postás nénit is, hátha van csomagunk és volt, kettő is:) Az egyiket én vittem hazáig, pille könnyű volt, de én nagyokat nyögtem hozzá:)Egész úton barkópáztam, hogy mi lehet benne, olyan édesen hangsúlyozva kérdezek, hogy anya teljesen elolvad ilyenkor.
-Talán röfi? Vagy paci? :)
Itthon első dolgom volt a levetkőzés stb. után megvizsgálni a csomag tartalmát, az egyikben rucik voltak, az hidegen hagyott, de a másik! Abban három figura volt a kedvenc meséimből, igaz, hogy anya úgy tervezte, hogy a nyuszi hozza madj őket, de anya tervez, Bogi végez:), nem lehetett elvenni őket tőlem, egész este velük játszottam, Vizipókkal, Keresztessel és a Kockásfülű nyuszival:)






Nagyon édes párbeszédeket rögtönöztem! A kockásfülű jött velem fürdeni is és alvó társnak is!
Az alvásom az utóbbi napokban rendeződni látszik, 10 körül alszom el és nem kell maratoni altatás, hanem mese után max.10 perc és alszom.
Mi már a nyárra is készülünk:)

2009. január 26., hétfő

Domonkos



Ma reggel sem időztem túl sokat otthon, mert mamihoz mentünk, ugyanis egy hétig most itt vendégeskedik náluk Domonkos unokatesóm, akit a távolság miatt nagyon ritkán látok. A szokásos reggeli körök után (reggeli, öltözés) útnak is indultunk, szépen gyalog mentem végig a mamiékig, anya nagyon megdicsért. Mivel jó idő volt, így még kint maradtam kicsit mamiéknál, a három kerekű bicajjal (még apáé volt) rótam a köröket, már nagyon ügyesen tudok vele menni, fordulni stb. Mamiéknál most nem nagyon játszottam Domával, csak néha néha, szépen eljátszottam egyedül és a mamival:) Délben is szépen haza sétáltam, elkezdtem vissza hordani a játékaimat mamitól, nyáron egy csomót felvittünk és most megtaláltam az ottani homokozó játékaim egy részét és csak azokkal voltam hajlandó haza indulni, de legalább az úton jól elbeszélgettem a teknőc formákkal:)Itthon a szokásos rutin, ebéd, majd anya még hagyott egy kicsit játszani, de szóltam neki, hogy este van és aludni kell:) így mentünk aludni, két mese után aludtam is. Ahhoz képest, hogy én kértem, hogy aludjunk nem aludtam olyan sokat, de így legalább már négykor a játszótéren voltunk, kihasználtuk ma is a jó időt. Nem sokáig voltam egyedül, mert megjött Gergő barátom is a bölcsiből és vele játszottam. Gergőre és Nikire mindig számíthatunk, kint vagyunk hóban, fagyban, sárban, mi vagyunk az első fecskék a játszótéren, mert rajunk kívül még nem láttunk mostanában itt senkit, pedig nyáron csak úgy hemzseg a játszótér a sok gyerektől. Motoroztunk, hintáztunk, krétáztunk, mászókáztunk, kergetőztünk és ma már tudtunk homokozni is:)!


Miután bejöttünk már itthon volt apa, a lépcsőházban kiabáltam neki (Apa! Apa! Hallod a hangomat?! ) és amíg nem jöttek meg Domáék vele játszottam. Itthon nagyon jól viselkedtem Domával, nem voltam irigy, hagytam, hogy bevegyen a szájába mindent az unokaöcsi és okos nagylánykánt figyelmeztettem, hogy ne nyelje le, mert megfájdul a pocikája. Megmutattam a kedvenc játékaimat is és jól tűrtem, amikor Doma szeretgetett, ez nála még karmolásban és haj húzásban nyilvánul meg.Még sírtam is, amikor elmentek haza:( Jó lenne, ha közelebb laknának és gyakrabban találkoznánk, biztos jókat játszanánk együtt, de majd nyaranta, ha itt lesz a mamiéknál:)!

2009. január 25., vasárnap

átlagos

Ma egy átlagos vasárnapi napunk volt, de mi nem bántuk. Délelőtt apával játszottam, nézegettük a fotó albumokat, horgásztunk, a többi a mi titkunk, elég az hozzá, hogy amikor anya belépett a szobába csatatér fogadta:)Jó sok játékot előszedtünk.Ez idő alatt anya mosott és bekészítette a kaját a sütőbe. Ilyenkor ha apa is itthon van általában olyanokat főz, ami mellett nem kell ott állni órákig, így ma is kihasználtuk a jó időt és már fél 11 körül lent voltunk az udvaron. Apropó mosás, anya alkotott ma, mert úgy gondolta, hogy a szupi HM sapimat is kimossa a gépben, erre akarja kiteregetni és akkor vette észre, hogy minire összement:(,majdnem sírva fakadt,mert elég drága volt és mind a ketten imádtuk, de így jár aki elfelejti elolvasni a mosási útmutatót:(






Anya pakolgatta a garázst, ott mindig van mit:)rendelt előre nekem már egy csomó játékot, azokat is átválogatta, hogy képbe legyen és keresett egy bőröndöt a kinőtt ruháimnak, mert már megint van egy jó nagy adag:) Apa végre ma megszerelte a triciglimet, úgy örököltem egy kislánytól, nekem nagyon tetszik és a célnak tökéletesen megfelel, úgyhogy újra azzal róttuk a köröket, míg anya pakolt. Apával sétáltunk is, volt nyaki paci is:), megnéztem a kutyákat a kiképzőnél, feltett apa a létrás autóra is (ez az autó ill. a korsara viszi fel a munkás bácsikat a tetőre) és rajzoltunk is. Aztán amikor anya végzett leellenőrizte a húst a sütőben és elmentünk egy nagy körre a triciglimmel, a szomszéd utcát jártuk be, nagyon érdekes volt, mert láttam cicát sőt még törpe tyúkokat és kakast is, nagyon tetszettek, mert ilyen kicsiket még nem láttam, csodálkoztunk is, hogy a városban ilyet is lehet látni:)Anya meg apa pedig a szép családi házaban gyönyörködtek, nagyon szertnének itt a környéken venni egyet..


Megtalálta anya a nagynéném régi vasalóját, amíg tálalta az ebédet szépen elvasalgattam vele.



A jó levegő hatására hamar elaludtam, kicsit nyűgösen ébredtem majd 2 óra alvás után, még aludtam volna, de anya nem altatott már vissza, így kb. fél óra volt még magamhoz tértem. Anya mérgelődött egy sort, amíg aludtam, mert általában akkor netezik, ha én alszom, erre most éppen akkor nem volt net:(de így legalább összerendezte az előhívásra váró képeimet, miután Bogár naplójában olvasott a DM-es kidolgozási akcióról:)Délután is sétáltunk és játszótereztünk egy nagyot, én most is a triciglimmel mentem. Nagyon szerencsés vagyok, mert itt a közelünkben kapásból három játszótér is van, egy ugye rögtön a házunk mellett, ez szép nagy, a másik kettő meg kb. 10 perc gyaloglásra tőlünk, ezek kisebbek, de nagyon szeretjük őket, a változatosság miatt ezeket is gyakran látogatjuk. Ma is elmentünk az egyikre ahol kedvemre csúzdáztam, hintáztam, mászókáztam és kosaraztam is apával, még engem is bele tett a kosárba:) Itthon szépen eljátszogattunk hármasban, de sokat egyedül is játszottam, újabban nagyon sokáig eljátszom egyedül is és ennek nagyon örül anya, főleg, ha éppen főznie kell stb. stb. Este apával nézegettem a számítógépen állatokat, mondókákat. Ma nonstop Anna Peti olvasást tartott anya, már este is kértem, hogy olvasson nekem, igaz a régebbi piros könyvből, mert amióta megkaptam a lilát karácsonyra az a sláger:)Ma nem szeretem fürdés volt, igaz az elején még nem sejtettem semmit, de ma már nem halogathattam tovább a hajmosást, volt is nagy sírás, zengett az egész ház:(


Bogi szöveg: 1. Jövünk haza a triciglivel és egyszer csak felemeli a kezét és azt mondja:-Megsértődött a kezem! megfejtés: megsérült:) persze semmi baja sem volt:)
2. Megfogja a köldökét és azt mondja:- Itt adtál nekem enni anya!:)
3. Délutáni alvásnál a mesélés után így szól:-Nagyon jó vagy! Olyan jó vagy!:)