hattyúk

Szombaton délután mamiéktól hazafelé tartva megálltunk a közeli tónál hattyúkat etetni..A Balatonról mindig ide-ide téved egy-egy pár..anya látta őket amikor jöttek értem, így mamiéktól hoztunk nekik egy kis elemózsiát..Nagyon szelíd és éhes hattyúk lehettek, mert amikor megláttak bennünket már úsztak is felénk és nagyon közel merészkedtek hozzánk, ha akartuk (és mertük) volna meg is simogathattuk volna őket.

vasárnap délelőtti otthon


Délután a csípős hideg ellenére felkerekedtünk a tóhoz, ha már egyszer tegnap megígértük a hattyúknak, hogy ma is jövünk...
észre vettek bennünket..


és azonnal úsztak felénk..


beúsztak az etető helyre.. úgy látszik nem bíztak meg bennünk a tegnap etetett hattyúk, mert ma nem vártak bennünket, ma egy másik pár etettünk..hogy honnan is tudjuk mindezt?a tegnapi hattyú pár fiú (ezt csak sejtjük, hogy ő lehetett a fiú) tagjának a nyakán volt egy gyűrű..



hattyú etetés..



Miután mindent megetettünk velük, amit csak hoztunk felkerekedtünk a másik úticélunk felé...
a játszóházba:)


Este a délutáni játszóházi fárasztás ellenére is 10 óra körül aludtam el, de anya a múlt hétből sokat tanult, ha kicsit mérges is rám, hogy csak játszom az ágyban nem szól, magában mérgelődik..ill. előbb elalszik mint én:)ma is ez történt, elbóbiskolt egy kicsit, de utána legalább még van ereje mást is csinálni...