:)

2009. február 4., szerda

alvás

Az éjszaka nyugodtan aludtam, természetesen ma is anyáék ágyában ébredtem, ritka éjszaka, ha nem kéretőzöm közéjük:) Ma délelőtt ködös, nyirkos, esős idő volt, így szobafogságra voltunk ítélve. Mit ne mondja, anya is meg én is eléggé nehezen viselem a bezártságot, már nagyon hiányzik néhány program pl. zenebölcsi, csiribiri...Azért elvoltunk, anya mondván, hogy ma nem megyünk ki délután bepróbálkozott a szobatisztaság témával, kaptam szép nyuszis bugyit (én választottam) és megígértem, hogy nem pisilek bele, de míg anya elmosogatott és én a kis házamban játszottam szépen becsurgott, aminek be kellett:(teljes ruhacsere..és így láthatjátok csini idomaimat is az első képen:)


De anya nem adta fel, némi ellenszolgáltatás fejében (gumicukrot ígért szülém)megígértem, hogy szólok, ha kell... Sikerrel jártunk, mert a konyhából egyszer csak azt hallja anya, hogy nyitom a fürdő ajtót, jött is gyorsan és pisiltem egy nagyot:) Anya nagyon megdicsért, meg is kaptam az egy szem gumicukromat! Délelőtt még egyszer sikerült a projekt! Fél 12kor éppen készülődtünk, hogy a szemerkélő eső ellenére elmegyünk a közeli kisboltba, mert elfogyott a lisztünk, amikor is megérkezett mami. Anya kicsit mérges lett, mert azzal nincs baj, hogy eljön hozzám a mami játszani, csak sokszor a leglehetetlenebb időpontot választja, mint ma is. Így én maradtam itthon, pedig jó lett volna, ha egy kicsit is, de kimegyek. Mamival jól eljátszottam, amíg anya sütötte a palacsintát, itt jött a második probléma, anya azt sem szereti, ha itt van mami evés közben, mert akkor inkább játszom, mint eszem, ezt már mondta maminak is, de úgy látszik elfelejtette, így ma alig ettem ebédet:( A harmadik gond az alvás volt, akartam, hogy mami is jöjjön, de akkor biztos nem aludtam volna, így sírtam egy verset és elég későn aludtam el. Jó sokat aludtam, anya délután 4-kor már úgy ébresztett fel, mert így is két és fél órát aludtam, talán sejtett valamit:(Niki már fél 4-kor telefonált, hogy megyünk e ki, így gyorsan uzsiztam, megettem a maradék palacsintáimat, és közben megjegyeztem: -Anya nem számoltam, hogy 1,2,3! ( palacsinta sütés közben én mindig a konyhában ülök és számolok anyának, 3-ra általában repül is a palacsinta:)), Gergő már a ház előtt várt, természetesen nagy motorozással indítottunk, de előtte még egy puszit is kapott Gergő:) Az összes nagyobb tócsát megtaláltuk, nagyon élveztük bennük a motorozást. Én ma különösen élveztem a pocsolyába ugrálást, anya felkészült, mert vízálló rucit adott rám és több réteg ruhát..Anya el is nevezett értetlenkének, mert a tizedik tiltás ellenére is bele mentem. Szerencsére szüleink eltudtak csábítani bennünket a játszótérre, így ott folytattuk a rosszalkodást:) Találtunk még egy-két hókupacot, nagyon élveztük:) Máté is csatlakozott hozzánk, úgyhogy teljes volt a csapat:)! Nem volt benne köszönet, anyáink csak fogták a fejüket, repültek a nem, nem szabad, ne csináld vezényszavak!Csak a korai sötétedés vetett véget a hancurnak, Máté haza is kísért, a ház előtt még elücsörögtünk, nem akaródzott bemenni, de anya könyörtelen volt, hiszen csurom víz voltam, gyors átöltözés, szerencsére a legalsó réteg száraz maradt, és mentünk apával a tejért, Máté is megvárta még átöltözöm, így most én kísértem haza, mert útba esett:) Egyikünk sem viselte jól az elválást..
Az este nyugodtan, csendesen telt, egészen alvásig..Ma megint kivertem anyánál a biztosítékot, de ebben apa is benne volt , vastagon, anya már nagyon várja, hogy végre külön szobám legyen és nyugodtan tudjon elaltatni, mert ma is megzavart apa, megláttam és naná, hogy felpörögtem:(anya meg a fejét fogta, mindent bevetett, kiment, besötétített, de ha nem volt ott utána sírtam vagy kimentem megkeresni, aztán lenyugodtam és nagy nehezen 22.45-kor !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! elaludtam..
Ma reggel volt egy édes történet is, csakhogy vidám legyen a befejezés:)megittam a reggeli tejemet és egy icipici visszajött, anya megijedt, hogy elkaptam a hányós vírust, pedig ez inkább bukás, mint hányás volt, és megjegyezte:- Remélem nem kaptad el a vírust! -ez a mondat nagyon megmaradt bennem, mert utána egész délelőtt ezt kérdezgettem: -Ugye nem kap el a vírus? még el is bújtam előle a kis házamba, elalváskor is megkérdeztem anyától, de megnyugtatott, hogy vigyáz rám:)

3 megjegyzés:

  1. Sziasztok!

    Köszönjük szépen a jókívánságokat!
    Hamarosan jövünk pótolni a lemaradásunkat.

    Puszi: Hajni, Rebeka, Annabella

    VálaszTörlés
  2. Nagyon édes kis fürtöket látok! :)
    Benedek is nagy esernyő rajongó!

    Amikor a mamás nem ebédelős részt olvastam, teljesen magamra ismertem a Benedeki időkből. Annyira emlékszem, hogy bosszantott, ha a család nem úgy csinálta a dolgokat a gyerek körül, ahogy én azt elképzeltem. Ha rosszul fogták, rosszkor tettek valami jót...
    A két gyerekes lét segített ezt másképp látni és nem akarlak kioktatni, de megosztanám veled, hogy mennyivel máshogy állok ehhez. Ezen példánál maradva, hisz ugyanez nálunk is megvolt, azt gondolom, hogy ha a mama sok étkezésnél jelen lenne, Bogi megtanulná, hogy akkor is lehet ebédelni, sőt együtt igazán élvezetes lehet. 3-4 nehezebb étkezés után, mindannyian megszoknátok az új helyzetet. Bogi, a mama és Te is.
    Azt gondolom, hogy mikor ilyen dolog miatt bosszúsabb voltam, az jobban gátolta Benedeket az evésben, mintha higgadtan az asztalhoz parancsoltam volna mindenkit.
    A gyerekek nagyon tanulékonyak az új szituval kapcsolatban és pár éhesebb lefekvés után meg úgyis megeszi a kihült ebédet.
    Bocs, ha okoskodásnak és kéretlen tanácsnak tűnik, de nem annak szántam. Nekem olyan jó már ezen túl lenni. Megtanultam, hogy a gyerekeim rugalmasak és ha valami terhes nekik, mint mondjuk ha a mama rosszul fogja őket, szólni fognak.
    Egy parával nekem kevesebb.

    Pussz: Kata

    VálaszTörlés
  3. A régi szép idők, mikor még engem is lefizettek a pisiért :-P ... jó is, hogy említed, mert egész elfelejtkeztem róla :-D ;)
    Puszi

    VálaszTörlés