:)

2009. február 19., csütörtök

játszóházi móka:)

Ma végre nem hiába hívtam reggel apát, mert ma itthon volt velünk:)nagyon örültem és anya is, így legalább nyugodtan reggelizhetett, főzhetett, nem kellett sietnie és folyton azt lesnie, hogy rosszcsont lánya miben mesterkedik éppen. Igaz, hogy a közös játék eredményeképpen csatatérré változtattuk a szobát, de anya most nem bánta:) A hűvös, szeles idő ellenére kimerészkedtünk egy kicsit délelőtt is, elkísértük Mátéékat a pékhez, én triciglivel, Máté motorral..Haza felé megálltunk pihenni is egy kicsit és megettük a jól megérdemelt perecünket:) Nem maradtunk kint tovább, mert nagyon fújt a szél, de délutánra is megbeszéltünk egy találkát.

Apa ez idő alatt végre neki látott, hogy a fa vonat készletemet lerögzítse, mert nem nagyon szerették apáék, hogy állandóan rakosgatni kell, így stabil lesz. Persze nem lett készen, mert amikor bementünk egyből játszani kezdtem vele:)

Előkerült az egyik álarcom is, mert anyáék azt találták ki, hogy délután elmegyünk a játszó házba, ahol farsangi buli lesz, sokat bohóckodtam az álarcomban és azt mondogattam, hogy megyünk a farsangra Rodyval:)



Anya ebéd után gyorsan ágyba dugott, hogy időben kelljek és el is készüljünk a megbeszélt időre, mivel nagyon hideg volt, így apa vitt el minket kocsival és Mátéékat is. Volt egy csomó jelmezes gyerkőc is, bohóc, pillangó, tigris, tündér, varázsló, mi nem öltöztünk be, mert anya későn döntötte el, hogy elmegyünk, csak a szemüvegemet vittük:) a legjobban egy kb. 1 éves kislány tetszett anyának, aki csigabiga volt, lehet én is az leszek az első ovis farsangon, anya jól megnézte magának a jelmezét, még csápjai is voltak a kis hajából volt két csáp csinálva, nagyon édes volt, csak nem engedte magát fényképezni:(
Rögtön megtaláltam a nagy kedvencemet a hintalovat:) egy jó darabig azon ültem, Máténak is foglaltam egy pacit:) még a báb előadást is lovon ülve néztem, nagyon aranyos állatos mesét adtak elő:)igaz nem bírtam végig ülni, mert ha másnak szabad járkálni, akkor nekem is..


A zenés mondókázás már nem nagyon érdekelt, helyette egy jót játszottam:) Etettem a kedvenc bohócomat és az állatkákat..






csúsztam, másztam..

babáztam..alig akartam haza menni..csak ropival tudott anya haza csábítani:)
Anya büszke volt rám, mert eddig ha valakivel konfliktusba keveredtem egy játékkal kapcsolatosan inkább oda adtam és utána sírtam, de most nem adtam, szorítottam erősen:) sőt amikor a babakocsit akarta elvenni tőlem egy kislány határozottan eltoltam a kezét, így talán nem én leszek az oviban az, akitől mindent el lehet venni, megnyugtattam kicsit anyát:)
Itthon is folytatódott a móka és a kacagás, nagyon jól érzetem magam egész este, kirakóztam, építettem, báboztam, meséltem..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése