Csiribiri:)

Ma reggel megint esett az eső, nem is akárhogy, mintha dézsából öntötték volna, anya mérges is lett, mert ma délelőtt tervezte, hogy bemegy a városba, többek között a DM-be beadni a képeket, ma van az utolsó akciós nap, nem is anya lenne, ha nem hagyta volna a legvégére:) De mire felöltöztünk, beágyaztunk, megreggeliztünk elállt az eső, így öltöztünk és mentünk, én csak mamiékig, végig a saját lábamon mentem ma is, és úgy látszik hatott a tegnapi pocsolyás fejmosás, mert ma mindig megkérdeztem, hogy belemehetek-e a pocsolyába, mivel hozzá voltam öltözve a kisebbeknél engedélyt kaptam:) Mamiéknál sokat voltunk kint, mert még a napocska is előbukkant, bicajoztam, öntöztem és találtunk pár gilisztát is mamival, azokat is kitanulmányoztam:) Mikor jött anya, éppen rajzoltunk, aztán eszembe jutott a "pirosító" és maminak hoznia kellett egy rúzst, hogy kipirosítsam a számat:)
Nem nagyon akaródzott haza menni, de aztán hosszas rábeszélés után mégiscsak elindultam, anya ropit ígért az útra, meg is kaptam, így szépen ballagtam anya mellett:) A ropinak köszönhetően ma kevesebbet ebédeltem, anya levessel nem is próbálkozott, csak a főzelékkel.
Aludtam kb. 2 órát, anya izgult, hogy felébredek-e időben, mert délutánra csiribirit terveztünk. Kicsit késve, de felébredtem, anya úgy gondolta, hogy majd apa gyorsan levisz bennünket autóval, így komótosan uzsonnáztunk, amikor is telefonált Edit, hogy mit tervezünk délutánra, mivel nagyon hiányolt már Máté, így úgy döntöttek ők is eljönnek velünk tornára. Na ugye ez borította az autós tervet, így lóhalálában öltöztünk, gyorsan bepakolt anya mindent a táskába, ami kell és már indultunk is, babakocsival. Így kicsit hosszabb az út, kb. 25 perc alatt értünk oda nagyon sietve, anyának lett is egy kis izomláza estére:) Látszott, hogy már régen voltam tornán, mert bele adtam apait-anyait, persze ehhez kellett Kinga barátnőm is, ha mi ketten egy helyen vagyunk, ott kő kövön nem marad:) Nagyokat sikítoztunk, bújócskáztunk a függönyök mögött, szaladgáltunk, felmásztunk a fotelekre, puffokra, anyáinkat meg a szív baj kerülgette,nem nagyon zavart bennünket, hogy megy a mondókázás, persze az emelgetős, lóbálós részekre azért beszálltunk:) Az eszközös résznél kicsit lehiggadtunk és szépen játszottunk..Ma különösen tetszett az ugráló csacsi, hiába mondta anya, hogy nekem van otthon ilyen mást próbáljak ki, egy csomószor azon ültem:)Azért a nagy kedvenc az alagút és a trambulin nem maradhatott ki!Ma is nagyon élveztem a kendős feladatokat is:) A végére megint felpörögtünk, úgyhogy Zsuzsa néni csak képzeletben tudott minket CSipp, csepp, aranycseppezni, anya alig bírt felöltöztetni annyira hancúroztam. Kértem inni, ez idő alatt fel tudta húzni a nadrágomat és a cipőmet, az ivást is elbohóckodtam és kiköptem a vizet, amit anya nem nagyon díjazott, az udvaron, amíg vártuk Mátéékat jól le is szidott érte:(, azt is mondta, hogyha nem viselkedem szépen nem jövünk többet. Én hamar békülni akartam, de anya egy darabig hagyott, aztán mondtam, hogy anya adok puszit és kibékültünk, oda bújtam anyához és megszeretgettem, ő is engem, így már minden rendben volt. Haza felé már kicsit untam a babakocsit, volt kis nyafi is, mert már sötét volt és fújt a szél is, egy utcában ugattak a kutyák, nagyon megijedtem..Újabban sok mindentől megijedek, anya nem tudja mire vélni.. Itthon is eljátszogattam, de történt egy kis baleset, itthon már pelus nélkül vagyok pár napja, este szóltam, hogy kell kakilni, mentünk is apával, de nem kakiltam, anya nem is erőltette, mert ma már kakiltam és gondolta, csak vaklárma volt, erre kis idő múlva elkezdtem mondogatni, hogy nem baj, majd megszárad a majmocskás bugyim, anya rákérdezett, hogy bepisiltem, én meg mondtam, hogy nem, bekakiltam:(Anya kicsit sokkot kapott, de aztán apával közösen megszabadítottak a csomagtól. Így legalább anya is megtanulta, hogy ha mondom, hogy kakilni kell tovább kell velem a wc-n ücsörögni:) Pisilni már több napja nem pisilek be, mindig pisilek, ha elmegyünk wc-re, de még ritkán szólok..
Este azt hitte anya, hogy a mai torna után gyors lesz az elalvás, hát tévedett, kicsit nehezen ment..
Új Bogi szokások: naponta többször megkérdezem anyától: -Anya jól vagy?
ha valami rosszat csinálok és megszid anya, utána mindig adok neki pár puszit:)
UI: apa ma a munkahelyén bele olvasott a naplóba és így tudomást szerzett a fényképezőről, még mielőtt anya elmondta volna, kicsit mérges volt, mert szerinte nem volt érdemes megjavítani, de anya ragaszkodik a kis megszokott masinájához
Anya most találta ezt az idézetet egy naplóban, nagyon megérintette.."Nem alakíthatjuk gyermekünket olyanra, amilyenre szeretnénk. Úgy kell elfogadnunk és szeretnünk őket, ahogy Isten adta." Goethe